Rólam

Előljáróban, akit nem érdekel a sok “sallang”: Bohus Angéla néven anyakönyveztek, de többnyire Ange, vagy AngeBo fedőnév alatt ténykedek, mint Kézápoló és Műkörömépítő, jelenleg Budapesten a Deák tértől 5 percre. Minden további bekezdés csak az idült grafománságom következménye. 😀

Nem tudnám megmondani a pontos idejét, mikor is kezdtem el érdeklődni a körmök világa iránt, nem úgy történt, hogy egyik nap arra ébredtem, hogy lázas sietséggel elkezdtem OKJ-s tanfolyam után bújni a netet (vagy a felnőtt képzési jegyzéket, vagy minek is hívták azt a vaskos könyvet…) 😀 Ellenben vannak apró kis szösszenetek, amikre pontosan emlékszem, és visszagondolva ezek a kis események löktek abba az irányba, amit ma már tudatosan próbálok követni, lehetőleg minél apróbb kitérőkkel. A cél pedig nem más, mint a lehető legtöbbet kihozni magamból eme szakmán belül; tudom homályos kissé, de összességében mégiscsak ez lenne a fejlődés iránya: minél jobbá, ügyesebbé válni. Rajta vagyok. 😉

Az első ilyen kis jelzőbója, nagyjából tíz évvel korábbra datálható, szokásos otthoni körömfestegetések után egyik ismerősöm mutatta meg, hogyan lehet tipet ragasztani, összereszelni a saját körömfelszínnel, és persze jobb híján lelakkozni hagyományos körömlakkal. Természetesen élénk pirosas színben pompázó túlreszelés lett az eredménye… xD Ettől függetlenül boldog voltam, mert a saját körmeim alig tudtak maguktól hosszabbra megnőni, mint az ujjbegyem. Mellesleg jegyzem meg, borzasztó, de azóta se tanultam meg vigyázni a körmeimre.

Egy-két évvel később berobbant a köztudatba a gellack fogalma és némi tépelődés után (addig soha nem jártam semmiféle körmös szakembernél), kemény 990,-ft-ért leakasztottam a neten egy gellack-os kupont… xD 30perc alatt kaptam egy francia gellackozást (már aznap megpattant az egyik körmöm végén), és asszem az volt életem első és utolsó klasszik fehér véges franciája (mind a 10 körmömön)… mivel a “kolléganő” kb 8 féle színnel rendelkezett és mint a nyolc a rózsaszín valamely árnyalata volt… (#nemszeretemarózsaszínt) De egy fontos tanulságot, amin persze azóta is nevetek, levontam: hát ez pofonegyszerű, ezt én otthon is megtudom magamnak csinálni. (nah persze 😀 ).

Elkezdtem az otthoni kókányolást magamon, aztán egy-két vállalkozó kedvű, lelkes barátnőn is. Az akkoriban készült képeket az általam összetákolt géllackokról, féltve örzöm a laptomon winchesterének egyik hátsó, eldugott katedráján. xD

2013 augusztusában egy hirtelen elhatározásból adódóan jelentkeztem egy okleveles “Műkörömépítő” tanfolyamra, a Pedi-Suli-nál. Az oklevelen annyi áll, hogy “eredményesen elvégezte”, ami annyit tesz jelen esetben, hogy mind az 5 napon át bementem és végigültem-hallgattam-gyakoroltam azt a hetet. A legnagyobb előnye talán az volt ennek a kis tanfolyamnak, hogy minden anyagot és eszközt biztosítottak és egy napnyi elméletet is belesűrítettek a tananyagba. Ismerkedésnek a témával, mindenesetre nem volt rossz.

Végül 2018 év elején rászántam magam az OKJ-ra is, választásom pedig hosszas keresgélés után a StudioFlash sulijára esett. Eleddig tökéletesen elvoltam hobby szinten és valószínűleg ekkor sem vágtam volna bele, ha az alapvető kenyérkeresetemnél nem érzem a kiégés összes jelét magamon (ügyfélszolgálat / értékesítés – aki dolgozott/ik hasonló munkakörben, tudja miről beszélek). Így is attól féltem, hogyha belevágok elveszítem a lelkesedésem – szerencsére ez azóta se történt meg. 🙂

Még mielőtt elvégeztem volna a sulit, felvettek a NailHarmony Kft-hez, először “csak” mint recepcióst, de mivel mindenképpen szükséges volt a munkahely-váltás, úgy voltam vele, hogy addig is szakma-közelben maradok. Pár hónap után át is nyergeltem cégen belül manikűrösnek/műkörömépítőnek, s közel egy évig lelkes tagja voltam a NailHarmony kolosy téri üzletének. 🙂

A COVID-19 természetesen kisebbfajta leállást és részleges bezárást okozott ebben a műfajban is, így a tavasz végén beállt nyugiban jutottam arra az elhatározásra, hogy legközelebb már vállalkozóként, a saját lábamon, afféle “magam-ura” pozícióban veszem fel újra az ecsetet. Így idén augusztustól a Deák tér közelében található I ❤ Beauty szalon tagjaként működök tovább. 😀

És persze itt még nincs vége, remélem hogy ez csak a kezdete valaminek, mert bár nagyon sok információval lettem gazdagabb a fent említett kis “életpálya” alatt, ez csak arra volt jó, hogy rájöjjek, mennyi mindent kell és lehet még tanulni eme kreatív és szép szakmán belül. 😉

Ange
BP., 2020.07.18.